Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.

Telefon: +36-76/461-429
Fax: +36-76/461-429

E-mail: psvk@psvk.hu

Weblap: www.psvk.hu

Akadálymentesített: igen

Kiskunfélegyháza város központjában egy jellegzetesen szép, klasszicista stílusú épület vonja magára az idelátogató és az itt élő ember figyelmét egyaránt. Ez az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék a HATTYÚHÁZ.
Építészetileg fontos, mert a klasszicizáló stílus egyetlen meglévő jeles középülete Félegyházán. Irodalomtörténetileg jelentős, mert Petőfi családjához kapcsolódik, Petőfi-emlékeket hordoz.

Az épület aránylag rövid idő alatt, 1819 nyarától 1820-ig készült el. Az épület nagyobb részében a vendéglő helyiségei és a kocsma bérlőjének lakása helyezkedtek el. A mészárszékek és a hozzá tartozó helyiségek a Hattyúháznak kb. 1/3 részét foglalták el. A felépült Hattyúházhoz vágóhíd és akol is tartozott. Az épület része volt még a belső udvar, az ún. Hattyúkert, amely nyári szórakozóhelyként szolgált.
A klasszicista stílusban felépült gyönyörű vendégfogadó, benne a mészárszékekkel - árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, kissé előreugró homlokzatával, rajta a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel, amiről az épületet 1820-ban elnevezték - a város főterének dísze lett.
Az elkövetkező időszakokban számtalan stílusromboló változtatást hajtottak végre az épületen. A Hattyúházban lévő kocsmát, a mészárszékeket, később a különböző boltokat többen bérelték. Az 1952-es év végén került az épület egy részébe a mai Petőfi Sándor Könyvtár elődje, a NÉPKÖNYVTÁR.

1950-ben műemlékké nyilvánították az épületet. Az épület állaga folyamatosan romlott, az 1960-as években le akarták rombolni. A pénzforrások megteremtése után 1963-ban kezdődött el az építkezés, amely igen nehezen haladt. A Hattyúház restaurálása két évig húzódott. A nagy felújítás 1,5 millió forintba került.

A műemlék-hasznosítási terv szerint az egész épületet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg. Ünnepélyes megnyitójára 1966. január 30-án került sor.

Petrovits István egykori mészárszéke

A Hattyúház történetét Petőfi családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei teszik irodalomtörténetileg jelentőssé. Petőfi apja az 1820-ben felépült Hattyúház első bérlői közé tartozott. 1822-től mint bérlőtárs, az 1824-30. években pedig mint egyedüli árendátor bérelte az épületben elhelyezett két mészárszéket. A Petrovits családot 1824-ben a város költöztette át Félegyházára. 1830-ban Kiskunfélegyháza város tanácsa mészárszékeinek bérbeadására vonatkozó feltételeit megváltoztatta. Az újabb bérletre Petrovits István már nem vállalkozott. A család 1830 novemberében visszaköltözött Szabadszállásra. Ezzel lezárult Petrovits István félegyázi Hattyúház bérlete. Petőfi félegyházi kapcsolatainak bizonyítására Mezősi Károly Petőfi-kiállítást készített a Hattyúházban.