A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Szentháromság-szobor

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskunfélegyháza, Szent István tér
589 sz. műemlék

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Anyaga szoborcsoport: homokkő
Oszlop: fehér márvány
Stílusa: barokk
Készítette: Jablonszky Vince és Jablonszky Andor
Felállították: 1886. október 21-én

Felirata:

A SZENTHÁROMSÁG EGY ISTEN
TISZTELETÉRE ÁLLÍTATTA
MALLÁR PÁL ÉS NEJE
1886

A Szentháromság-szobrok állításának hagyománya a 18. század közepére nyúlik vissza. A legkorábbit 1682-ben I. Lipót állíttatta Bécsben, a Grabenen, az 1669-i nagy pestisjárvány emlékére. A példát sokan követték. Hazánkban is számtalan Szentháromság emlékszobor látható. A Szentháromság-szobrokat általában fogadalmi indíttatásból állították. Ezért nevezik ezeket fogadalmi emlékszobroknak is. A félegyházi műalkotás pontos szándéka nem ismert. Kiskunfélegyházán a Szent István templom kertjében felállított, oszlopon elhelyezett szoborcsoporton az Atya és a Fiú ülő alakja, felette fénysugarakkal körülfogott Szentlélek galamb képében látható.
Az emlékjel felállításakor, 1886.-ban a szoboraljazat belsejében – lépcsőzet fölé – faragott kőkockát helyeztek el, mint alapkövet, amelyben pénzt, a helyi hírlapok egy-egy számát és a szobor felállítására vonatkozó következő szövegű emléklapot tették: „Emlékül az Utókornak! Néhai Mallár Pál kun félegyházi lakos és csizmadia iparos, továbbá neje: szül. Vidéki Borbála még életükben elhatározták, hogy Istennek tetsző áldozat képen, saját munkásságukból elért vagyoni tehetségükből egy Sz. Háromság-szobrot építetnek, s azt Félegyháza városában, egyik alkalmas téren felállítatják...”
Az emlékjelet még 1883.-ban rendelték meg a budapesti Jablonszky Vince kőfaragónál. A szobor nem készült el a vállalt időre, így a házaspárt nem láthatta meg a kész szobrot, mert az építtető férj még 1884 őszén, neje pedig előtte 1882 őszén meghalt. Az elhunytak végrendeletét Holló József ipartestület elnök és Szabó Mihály néptanító teljesítették. A szobor befejezésének munkálatait és a felavatás szertartását is őt végeztették el. Szép, míves kovácsolt vas kerítés védi a műalkotást.