A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Tarjányi Ágoston félegyházi népdalgyűjteménye

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség, Tarjányi Ágoston életműve

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
-

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Tarjányi Ágoston pedagógus 1924. április 9-én született Kiskunfélegyházán. 1930 októberében a belterületi Fehériskolában kezdte elemi iskolai tanulmányait, majd a helyi polgári iskolában folytatta. 1945-ben szerzett népi iskolai tanítói oklevelet. Ez év októberében Tázláron vállalt tanítói, majd kántori állást. 1948 szeptemberétől Kiskunfélegyházára, egykori iskolájába - a Szent István fiúiskolába - helyezték. Ezt követően énektanári képesítést szerzett, a város általános iskoláiban tanított éneket, vezetett énekkarokat, ének-zene iskolát. Kiemelkedő szervezői készsége már ezekben az években megmutatkozott.

1956-ban részese volt a félegyházi forradalmi eseményeknek. Választott pedagógus küldöttként részt vett az alakuló Ideiglenes Forradalmi Tanácsban, amelynek elnökévé választották. A feladata az volt, hogy - miután a tanácselnök a maga és a Városi Tanács nevében lemondott és távozott -, vezetésével szervezzék meg az állandó Forradalmi Tanácsot és Bizottságot, vezessék át véres összecsapás nélkül a várost a válságos napokon, őrizzék meg a személyi- és vagyonbiztonságot. Tarjányi Ágoston a megalakuló állandó tanácsban és annak vezető bizottságában tisztséget ugyan nem vállalt, de működése alatt sikerült fenntartani a rendet, újra indulhatott a munka, a mindennapi élet. November 4-e után csak kisebb megszakításokkal taníthatott, mert a rendőrség többször elhurcolta - de a diákság megmozdulásaira és a lakosság felháborodására kiengedték.

1957. július 16-án letartóztatták, különböző börtönökben és a tököli internáló táborban tartották fogva politikai fogolyként. 1958 májusában helyezték szabadlábra, majd két év börtönre ítélték, melyet a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyott. Az ítélet amnesztia alá esett, de pedagógiai pályára többé nem léphetett. Szabadulása után családjával Szekszárdon telepedett le.

1958-60-ig mezőgazdasági, majd magasépítési segédmunkásként dolgozott. 1960-94-ig a szekszárdi belvárosi, később az újvárosi templom kántora. A már fiatalkorában megmutatkozó szervezői képessége, kimagasló munkabírása ösztönözte őt felnőtt énekkarok szervezésére, vezetésére, a hitoktatói feladatok ellátására. A Magyar Cserkészszövetség szekszárdi cserkészcsapatának csapatvezetője, táborok szervezője, támogatója. 1991-ben az ezen a területen végzett aktív munkájáért a Magyar Cserkészszövetség díszjelvényét adományozták Tarjányi Ágostonnak. Ebben az évben kapja meg a ,,Hazáért és szabadságért: 1956.” érmet.

A Szekszárdi Római Katolikus Társaskör újjászervezője, öt évig világi elnöke.

A Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára kitüntető címet 1999-ben kapta meg. A díszpolgári cím indoklása nagy hangsúllyal említi Tarjányi Ágoston irányítói tevékenységét és szerepét az 1956-os forradalom és szabadságharc félegyházi eseményeinek békés eszközökkel történő szervezésében.

Az 50-es évek értékmentő tevékenységét reprezentálja az a kiadvány, amely Tarjányi Ágoston népdalgyűjtéséből ad válogatást, és amelyet Megkondult a félegyházi nagyharang címmel 2003-ban adott ki a szülőváros önkormányzata. A füzet 61 a környékben énekelt népdalt tartalmaz. A dalok nagy része kedves szerelmes, a szerelemmel összefüggő népdal, másik csoportjuk katonadal, köztük hangulatos huszárnótákkal, a harmadik részt az ún. „egyéb” népdalok képezik betyár- és táncnótákkal.

Tarjányi Ágoston 2005-ben Gyémántoklevelet vett át tanítói pályakezdésének 60. évfordulója alkalmából.

2011. október 17-én hunyt el.