Szántó Piroska Kiskun Múzeumnak adományozott művei és a Bálám szamara című könyve

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI


1. A nemzeti érték megnevezése:
Szántó Piroska Kiskun Múzeumnak adományozott művei és a Bálám szamara című könyve

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskun Múzeum
6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9.

Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ
6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Szántó Piroska festő, grafikus, író, kiváló és érdemes művész 1913. dec. 7-én született Kiskunfélegyházán. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, magántanulóként érettségizett 1931-ben. Ősszel már az Iparművészeti Főiskolán tanult grafikát, de egy év után átiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, Szőnyi István osztályába, ahonnan baloldali politikai tevékenysége miatt kizárták. Ezt követően Rázsó Klára magániskolájában Vaszary János tanfolyamát látogatta. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművész Csoporthoz, majd annak jogutódjához, a Szocialista Képzőművészek Társaságához. 1937-ben Bálint Endre hívására ment először Szentendrére, ahol a Korniss Dezső és Vajda Lajos körül csoportosuló fiatalok köréhez csatlakozott. 1945-től 1948-as feloszlatásáig az Európai Iskola tagja. 1948-tól nem állíthatott ki, csak tízévi szünet után nyílhatott tárlata a Csók István Galériában.

Korai stílusát jellemzően az expresszív kifejezésmód határozta meg, majd a 40-es évek elejétől a szürrealisztikus vonások jelenek meg művészetében. A természettel kialakított bensőséges kapcsolat mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. Az 50-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy és Radnóti műveinek illusztrálása jelentett megélhetést számára. Művészetébe mélyen beépült a népi hagyományok tisztelete és szimbólumvilága.

1951-ben ment feleségül Vas István költőhöz (első férje Seiden Gusztáv fotóművész volt). A 70-es években indította el az életpályájának hátralévő idejét átívelő Szerelmesek című sorozatát, amelyet egyfajta összegezésnek érzett.

Irodalmi értékű elbeszéléseiben Szántó Piroska életének fordulópontjairól vall, és kortársainak állít emléket (Bálám szamara, 1982; Forradalmi szvit, 1989; Akt, 1994). Életművének jelentős részét 1988-ban a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta. Elismertségét hazai és külföldi kitüntetések, díjak jelzik: 1958: Munkácsy-díj II. fokozat, 1965: Certaldo, ezüstérem; 1971: Munkácsy-díj I. fokozat; 1973: nívódíj; érdemes művész, a Munka Érdemrend arany fokozata; 1983: Kossuth-díj; 1987: kiváló művész, 1992: Pro Urbe Budapest kitüntetés; 1994: a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának középkeresztje.

A kapcsolat Szántó Piroska és Kiskunfélegyháza között sokáig távolságtartó volt, mígnem egy lelkes csoport közvetítő munkája eredményeképpen újra egymásra talált művész és városa. 1998-ban a már nagybeteg alkotó boldogan küldte haza képeit, s maga is meglátogatta gyermekkora meghatározó színtereit. A díszpolgári címet 1998. július 9-én adományozta a város képviselő-testülete Szántó Piroskának nem sokkal azelőtt, hogy az 1966-ost követően 1998. aug. 19-én Szántó Piroska életművét bemutató kiállítás nyílt a Kiskun Múzeumban. Az indoklás az európai rangú festő művészetének főbb vonásai közül kiemeli a szülőhely, a gyökerek szerepét az életműben, utalva arra, hogy „műveiben gyakran feltűnik meghatározó gyermekkori élménye, az alföldi táj, a félegyházi városkép, a piactér, ahol laktak – sajátos hangulatával, színeivel. A gabonapiac nyüzsgése és a Kukucska-piac színes világa mélyen bevésődött a fiatal lány élményvilágába. Fő motívumai közül a lovak talán legkedvesebbek voltak lelkének; a Korona utcai büszke fiákeres négylábúak éppúgy vissza-visszatérnek alkotásaiban, mint az egykori búzapiac fáradt, öntudatos parasztlovai.”

A művész boldogan vette tudomásul szülővárosa szeretetének jelét. Azonban a címet dokumentáló diplomát az augusztus 20-ai ünnepi képviselő-testületi ülésen már nem vehette át: 1998. aug. 2-án elhunyt. Szántó Piroskát szülővárosa és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma saját halottjának tekintette.

Az 1998-as nagy retrospektív kiállítást követően 2000 óta része a Kiskun Múzeum állandó kiállításának egy Szántó Piroska-gyűjtemény.

2013-ban a Kiskun Múzeumban, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban és a Művelődési Központban nyílt gyűjteményes kiállítása.


A Kiskun Múzeumban található művek listája:


K.85.1.1. Csendélet (kulacsos)

K.2000.4.1. Kártyavár

K.2005.5.1. Napraforgók

K. 99.5.1. Öngyilkosok

K.99.4.1. Kötő iskola

K. 2002.46.1. Az otthoni ház (1927.05.28-ban)

10 ok, amiért érdemes Kiskunfélegyházára látogatni
1. megismerheti Kiskunfélegyháza különleges szecessziós építészetét

2. egyedülálló börtönmúzeumban kutathatja a betyárok és pandúrok legendáját

3. ízletes alföldi ételeket kóstolhat a város éttermeiben

4. igénybe veheti a fürdők gyógyvizes szolgáltatásait, relaxálhat, gyógyulhat

5. kellemesen töltheti idejét a város cukrászdáiban, kávézóiban

6. termelői piacon friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz, helyi termékekhez juthat

7. kellemes sétát tehet a ligetes főutcán, az árnyas platánsor alatt

8. hagyományőrző, kulturális fesztiválokon szórakozhat családjával, barátaival

9. irányított sétán ismerkedhet meg Petőfi és Móra emlékekkel

10. megtapasztalhatja a kunok vendégszeretetét
Elérhetőség
TOURINFORM IRODA

ELÉRHETŐSÉG SZEZONBAN:
június 2-szeptember 15-ig

6100 Kiskunfélegyháza Petőfi tér 1. Bejárat a Korona utca felől (volt Borozó)
Tel: +36-76/431-544
E-mail: kiskunfelegyhaza@tourinform.hu
View My Stats