Petőfi Sándor félegyházi vonatkozású versei, kiemelve a Szülőföldemen című verset

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI


1. A nemzeti érték megnevezése:
Petőfi Sándor félegyházi vonatkozású versei, kiemelve a Szülőföldemen című verset

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Petőfi Sándor Emlékház
6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 7.

Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ
6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Petőfi Sándor az anyakönyvi bejegyzés szerint Kiskőrösön látta meg a napvilágot. Mezősi Károly irodalomtörténész Az évszázados Petőfi-per című munkájában meggyőzően bizonyítja, hogy Petőfi kiskőrösi születése több, mint kétséges. Valószínűbb, hogy Kiskőrösön csak keresztelték, s az anyakönyvvel szemben maga Petőfi a hiteles, aki nem csak versben vallja Félegyházát szülővárosának, hanem hivatalos alkalmakkor is így diktálja be, pl. a házassági anyakönyvbe. Költészetében is megjelenik Félegyháza. Petőfi az élő nyelvet használja verseiben, nyelvhasználatának egyik forrása pedig a gyermekkorában megismert félegyházi palócos nyelvjárás volt, műveiben megjelennek gyermek- és ifjúkori élményei, emlékei és a kiskunsági táj és lakói is.

A Szülőföldemen című verssel kapcsolatban megállapítható, hogy Petőfi legszebb emlékei a következetesen szülővárosnak vallott Félegyháza emlékei.

Petőfi a Kiskunság helységei közül egyedül Félegyházát nevezte meg szülőhelyének. Nem véletlen tehát, hogy legremekebb tájleíró versei a kiskunsági tájról, nem utolsó sorban Félegyháza és Kecskemét tájairól, vidékeiről szólnak. Minden olyan nyilatkozatát, amelyben magát a Kiskunság szülöttének vallotta, a kiskunfélegyházi születésre lehet csak következtetni. Így a Kiskunság című versének e sorait is:


„Hová szívem, lelkem
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Újra láttam végre születésem földjét,
A szép Kiskunságot.”


A kiskunsági származás rányomja bélyegét Petőfi költészetének egészére. A gondtalan gyermekkor, a redemtus tudat a magyarázata, hogy a szülőföld vidékét nemcsak a hazával, de a szabadság fogalmával is azonosítja Az alföld című versében, amely a szülőföld szeretetén túl a forró hazaszeretetet fejezi ki.

A már említett verseken kívül A gólya című vers kapcsolódik szorosan Kiskunfélegyházához és A helység kalapácsa című komikus eposz, amelynek tárgyát egy félegyházi történetből merítette a költő. Petőfi ismerte a műben szereplő harangozót és a kántort, hisz egymás szomszédságában laktak. Rajtuk kívül e remekmű más szereplői, így valószínű, hogy a szemérmetes Erzsók és az amazontermészetű Márta prototípusai is félegyházi asszonyságok voltak.

10 ok, amiért érdemes Kiskunfélegyházára látogatni
1. megismerheti Kiskunfélegyháza különleges szecessziós építészetét

2. egyedülálló börtönmúzeumban kutathatja a betyárok és pandúrok legendáját

3. ízletes alföldi ételeket kóstolhat a város éttermeiben

4. igénybe veheti a fürdők gyógyvizes szolgáltatásait, relaxálhat, gyógyulhat

5. kellemesen töltheti idejét a város cukrászdáiban, kávézóiban

6. termelői piacon friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz, helyi termékekhez juthat

7. kellemes sétát tehet a ligetes főutcán, az árnyas platánsor alatt

8. hagyományőrző, kulturális fesztiválokon szórakozhat családjával, barátaival

9. irányított sétán ismerkedhet meg Petőfi és Móra emlékekkel

10. megtapasztalhatja a kunok vendégszeretetét
Elérhetőség
TOURINFORM IRODA

ELÉRHETŐSÉG SZEZONBAN:
június 2-szeptember 15-ig

6100 Kiskunfélegyháza Petőfi tér 1. Bejárat a Korona utca felől (volt Borozó)
Tel: +36-76/431-544
E-mail: kiskunfelegyhaza@tourinform.hu
View My Stats