Pásztor Ferenc a Petőfi-kultusz létrehozásában végzett tevékenysége

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI


1. A nemzeti érték megnevezése:
Pásztor Ferenc a Petőfi-kultusz létrehozásában végzett tevékenysége

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Petőfi Sándor Emlékház
6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 7.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Pásztor Ferenc tanító, ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő 1841. június 5-én Kiskunfélegyházán született a mai Petőfi utcában. Édesapja Pásztor László iparos volt, édesanyja Mihalovits Appolónia tanítónő. Pásztor Ferenc az elemi iskolát Kiskunfélegyházán végezte. Budapesten szerzett tanítói diplomát. 1860-ban tért vissza szülővárosába, ahol helyettes tanítói állást kapott s 1861-ben már kinevezett tanítóként működött egészen 1867-ig. A tanítóskodás mellett legkedvesebb időtöltése a versírás volt.

1867-ben volt a Petőfi- emléktábla avatási ünnepsége, ennek szervezésében hatékonyan részt vett, sőt verset is írt erre az alkalomra „Petőfi gyermekkori lakára” címmel. Az avatási ünnepségen részt vett, de a verset már nem mondhatta el. 1867 egyben szülővárosából való távozás éve is volt. Magánélete válságba került, elvált feleségétől, Komjáth Annától.

Jászberénybe költözött, a Jász-Kunság című hetilap belső munkatársa, majd segédszerkesztője, később szerkesztője lett. Az újságírás mellett a verselés is fontos része volt életének, 1870-ben kiadta verseskötetét.

1871-től Szolnokon élt, itt ügyvédként praktizált. Ekkor egy időre elszakadt az újságírástól, lefoglalták az új munkakörrel kapcsolatos teendők.

Ez azonban nem volt végleges, 1873-ban Kecskeméten elindította a Kecskemét-vidéki Közlönyt. Ezzel lehetővé tette, hogy Kiskunfélegyháza is helyt kapjon az újságban, mivel akkor itt még nem volt helyi lap.

Újságírói tevékenységét folytatva 1881-től öt éven át szerkesztője volt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hetilapnak. Ez időközben létrejött Félegyházi Hírlapban rendszeresen jelentek meg közérdekű cikkei.

Szolnok nemcsak az új hivatást, életcélt adta meg Pásztor Ferencnek. Itt találta meg magánélete rendeződését is. Feleségül vette Gluzek Etelkát. Örökbe fogadták Bódogh Ibolyát (saját gyermekük nem lévén), akitől két unokájuk is született. Pásztor Ferenc ötvenes éveiben sokat betegeskedett, ezért Ókécskére költözött, remélve, hogy a falusi élet meggyógyítja. Sajnos nem így lett, 1898 február 7-én elhunyt. Ókécskén temették el.

Felesége, férje halála után Kiskunfélegyházára költözött. 1907-be exhumáltatta férje hamvait, és Pásztor Ferencet - annak szüleivel együtt – a félegyházi Felső-temetőben temettette el, síremlékük ott található.

„Legfontosabb működése volt a Petőfi születési helye tárgyában megindított kutatása és e tárgyban fővárosi lapokban folytatott polemiája.” Ez irányú munkásságát így értékelte 1898 februárjában a Félegyházi Hírlap:

„Pásztor Ferenc több mint 20 évig harcolt azért, hogy hiteles bizonyítékokkal igazolja, Petőfi Sándor szülőhelye Kiskunfélegyháza.” A szülőhely körüli első vita 1856-ra tehető a Vasárnapi Újságon keresztül. Majd egy idő után már-már nyugvópontra került.

1864-ben a Szegedi Híradó című lapban éledt fel újra a vita, melybe Pásztor Ferenc is bekapcsolódott, új bizonyítékokat sorakoztatva fel.

1872-ben felvetődött, hogy Pest vármegye vegye meg a szülőházat. Ennek hatására Pásztor Ferenc ismételten megszólalt. Írása jelent meg a „Petőfi-ház ügyében „ címmel, melyben újból felsorakoztatta érveit (hiteles tanukra hivatkozva) a félegyházi születésre vonatkozóan.

Pásztor Ferenc a szülőhely vita elcsendesedése után is gyakran írt a Félegyházi Hírlapban.

2009-ben „Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára’ posztumusz kitüntetést kapott, az alábbi indoklással.: „A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz elindítása, Petőfi Sándor szülőhelyének felkutatása terén végzett elhivatott tevékenysége, költői alkotó munkája elismeréseként.”

2009. december 31-én, Petőfi Sándor születésének 187. évfordulója tiszteletére szervezett ünnepi rendezvény részeként, a Petőfi-emlékév zárásaként, a Templomkertben felavatták Lantos Györgyi szobrászművész Pásztor Ferenc-domborművét, amelyet a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány alapítója, Ficsór József polgármester avatott fel. Felállítását a Petőfi Emlékbizottság is támogatta. Még ezen a napon bemutatásra került a Kapus Béláné által szerkesztett Töredékek Pásztor Ferenc életéből című könyv. Pásztor Ferenc által gyűjtött, a Petőfi szülőhely vita iratanyaga a Petőfi Sándor Emlékházban hozzáférhető az érdeklődők számára.

10 ok, amiért érdemes Kiskunfélegyházára látogatni
1. megismerheti Kiskunfélegyháza különleges szecessziós építészetét

2. egyedülálló börtönmúzeumban kutathatja a betyárok és pandúrok legendáját

3. ízletes alföldi ételeket kóstolhat a város éttermeiben

4. igénybe veheti a fürdők gyógyvizes szolgáltatásait, relaxálhat, gyógyulhat

5. kellemesen töltheti idejét a város cukrászdáiban, kávézóiban

6. termelői piacon friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz, helyi termékekhez juthat

7. kellemes sétát tehet a ligetes főutcán, az árnyas platánsor alatt

8. hagyományőrző, kulturális fesztiválokon szórakozhat családjával, barátaival

9. irányított sétán ismerkedhet meg Petőfi és Móra emlékekkel

10. megtapasztalhatja a kunok vendégszeretetét
Elérhetőség
TOURINFORM IRODA

ELÉRHETŐSÉG SZEZONBAN:
június 2-szeptember 15-ig

6100 Kiskunfélegyháza Petőfi tér 1. Bejárat a Korona utca felől (volt Borozó)
Tel: +36-76/431-544
E-mail: kiskunfelegyhaza@tourinform.hu
View My Stats