A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Kalmár Józsefné Fazekas Anna kultúra teremtő és oktatást elősegítő adományai, kiemelten a leány oktatás elindításában és elterjesztésében játszott szerepe

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség, Kalmár Józsefné életműve

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
-

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Kalmár Józsefné Fazekas Anna 1814-ben született Kiskunfélegyházán. Gondos neveltetésben részesült, kitünően beszélt németül. Eredetiben olvasta Schillert és Goethét.

1839. augusztus 15-én házasodott össze Kalmár Józseffel az Ótemplomban. Kalmár József az utolsó kiskunkerületi kapitány, főjegyző és félegyházi szenátor volt. A házasságukból két fiuk született, akik korán, 21 ill. 24 éves korukban meghaltak. Családi temetkezési helynek is szánva a házaspár felépítette a Kalmár-kápolát. Vezetésére lelkészséget alapítottak. Az épület fenntartására, lelkészi állomás létesítésére, harangozói szolgálatra, váratlan kiadásokra alapítványt hoztak létre. Kalmár József 1884. június 3-án váratlanul elhunyt.

A férjével közösen kezdett jótékonykodást özvegye folytatta, ekkor teljesedett ki igazán adományozási készsége.

1890-ben egy szerzetesnők vezetésére bízandó leányiskola megnyitására 50 000 forintos népiskolai alapítványt nyitott meg. (Ezzel jelentős támogatója lett az 1908-ban megnyílt Constantinumnak). 1891-ben vakok intézetére és egy kisdedóvóra 30 000 forintot 300 redempció-forintot és egy alkalmas házat kötött le. Az 1891. május 15-i közgyűlésen Bánhidy Gábor indítványozta, hogy a Kápolna utcát nevezzék el Kalmár József utcának, tekintettel a sok jótéteményre, melyet Kalmár József és neje, Fazekas Anna asszony a városért tett. A képviselő-testület az indítványt elfogadta, s ki is hirdették a határozatot.

1891-től sorra következtek, szinte évente az özvegy nagylelkű adományai, alapítványai. 60 000 koronát ad egy magyar tiszti akadémia alapjára, 30 000 koronát pedig magyar tisztek jutalmazására. 5000 forinttal alapítványt hoz létre a főgimnáziumból továbbtanulók támogatására. (Ez utóbbi hasznának első élvezője lett 1897-ben Móra Ferenc.) A század elején 10 000 forintot adott egy felépítendő kórházra, s alapítvánnyal támogatta a főgimnáziumot is.

Százezrekre rúgó adományainak hatalmas összege, nagylelkű adományozásai országos szinten is elismerést vívtak ki. 1893-ban Ferenc József arany érdemkereszttel tüntette ki. „Városunk pedig a tanácsházának falain márványba vésette a nagyasszony és férje nagy tetteinek emlékezetét”.

1909. május 1-jén 95 éves korában meghalt a város jótevője. Ekkor hozták nyilvánosságra az 1903-ban kelt végrendeletét. Szinte „mindene a városé!”. Kiskunfélegyháza városát teszi meg általános örökösévé. A hagyatéki leltározás szerint özvegy Kalmár Józsefné öröksége 1 200 000 koronára rúg. A végrendeletében felsorolt hagyatékok kielégítése után (hisz rokonairól sem feledkezett meg) a városnak, mint általános örökösnek, 600 000 korona marad. Összes vagyonát, amit hosszú élete során összegyűjthetett, jótékony célokra és a város közönségére hagyta.