A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Fekete Pál helytörténészi és egyesület alapító tevékenysége

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség, Fekete Pál életmű

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ
6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Fekete Pál országgyűlési képviselő, tanár Kiskunfélegyházán született 1939. augusztus 27-én. Édesapja Fekete Gáspár, szabómester, édesanyja Kállai Julianna. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, ezután beiratkozott a Petőfi Sándor Gimnáziumba. Rendkívül tehetséges diák volt: verset írt, szépen énekelt, remekül rajzolt, tornászversenyek dobogós résztvevője, a természettudományos tárgyak is érdekelték. 1956 őszén harmadik osztályos gimnazista volt. Őszinte hittel és lelkesedéssel vett részt a városi megmozdulásokban. A forradalom helyi eseményeiben kezdeményező és tevékeny résztvevő volt: ő szavalta a Petőfi-szobornál a költő Forradalom c. versét. Bátor kiállással hirdette, hogy változásokra van szükség. Beválasztották a Nemzeti Bizottságba. A szervezkedésben való részvétele miatt több éves börtönbüntetést szenvedett, s szabadulása után az ország egyetlen középiskolája sem fogadhatta. Magánúton fejezte be a gimnáziumot, Kiskunhalason tett érettségi vizsgát.

8 hónapot töltött börtönben, ezután fizikai munkásként él. 1959-től képesítés nélküli tanítóként dolgozott Bócsán, később Szolnokra, majd Kiskunmajsára került tanítani.

1968-ban a szegedi JATE levelező hallgatójaként magyar-történelem szakos diplomát szerzett. 1972-ben került vissza szülővárosába, ahol a Petőfi Sándor, a Bajcsy-Zsilinszky és a József Attila Általános Iskolákban, majd újra a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanított. Tanítványai rajongtak érte. Sokszor az ő nyomdokain indultak el a pedagóguspályán. Sok kezdő tanár hospitált nála, így többek között a későbbi jó barát, Lezsák Sándor is. Igazi tanáregyéniség volt, aki részt vállalt a felnőtt generáció szervezett oktatásában. Tanított a lakiteleki Népfőiskolán, a Kölcsey Kollégium osztályfőnöke volt.

Szakmai tudása és tevékenysége elismeréseként először a város szakfelügyeletével bízták meg, majd az 1970-es évek közepétől a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet szakfelügyelője, illetve szaktanácsadója volt.

Helytörténeti kutatómunkái, valamint a Petőfi- és a Móra-kultusz ápolása révén is maradandó értéket hagyott hátra.

A 80-as évek közepétől egy erős hagyományokra épített közművelődési egyesület létrehozásán fáradozott, melynek eredményeként az országban másodikként alakult meg 1988. június 6-án Fekete Pál vezetésével a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület. Az egyesület neki köszönheti, hogy a helyi szervezet nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik.

Emellett ebben az időben irodalmi érdeklődése és tevékenysége révén többször járt Lakiteleken. Lezsák Sándorral ekkor válik barátságuk szorosabbá. 1987 szeptemberében részese a lakiteleki találkozónak.

Alapító tagja a Magyar Demokrata Fórumnak. Úgy érezte, hogy az itt született program lehet csak az alapja a kívánt fordulatnak, a társadalmi változásoknak. Ezt a programot vette alapul, amikor jelöltként indult a 90-es választásokon. Kiskunfélegyháza város és környékének ügyeit nagy felelősséggel, kellő tájékozottsággal képviselte a parlamentben sorsa felől. A kormánykoalíció oktatási munkacsoportjában a közoktatási és szakképzési törvény reformjáért dolgozott; javaslataival hozzájárult a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásához. Sok munkája mellett írt egy történelem-tankönyvet 8. osztályosok számára. Ezenkívül publikált pedagógiai irodalomban, társszerzője a Félegyházi Olvasókönyvnek, s számos publikációja jelent meg a pedagógiai szakirodalomban.

A sok munka felőrölte szervezetét, ez vezethetett korai halálához, mindössze 56 évet élt, 1995. október 14-én hunyt el. A Felsőtemetőben nyugszik, a díszsírhelyek első sorában az első síremlék az övé.

A Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára, a címet posztumusz kapta meg 2008-ban.

Nyomtatásban megjelent helytörténeti munkái a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban kölcsönözhetők és hozzáférhető k a város történetében elmélyedni vágyó olvasók számára.