Balázs Árpád zeneszerzői tevékenysége

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI


1. A nemzeti érték megnevezése:
Balázs Árpád zeneszerzői tevékenysége

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Balázs Árpád zeneszerző 1937. október elsején született Szentesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc tanítványaként diplomázott 1964-ben.
Magas zeneközéleti tisztségeket viselt s tölt be ma is. 1973-90-ig a Magyar Zeneművészek Szövetsége Elnökségének tagja, szakosztályelnök, 1985 és 90 között a KOTA alelnöke, 1989-től a CISM világszervezet szekcióvezetője. 1990-98-ig a Magyar Fúvószenei Szövetség alapító-elnöke. 1996-ban tizennégy neves pályatársával együtt létrehozza a Magyar Művészeti Műhely Társaságot. Nemzetközi versenyek – Brescia, Le Havre, Corciano, Athen, Jastrzebie Zdroj – állandó zsűritagja, több mesterkurzus – Palermo, Gorizia, Pardubice – visszatérő vendégtanára.
Számos elismerés mellett 1970-ben Erkel-díjjal, 1981-ben Érdemes Művész címmel, 2000-ben Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki.  Több mint ötven díjat nyert alkotásaival hazai és nemzetközi kompozíciós versenyeken.Kimagasló alkotói tevékenysége elismeréseként 2002 tavaszán az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották Salzburgban.
Három éven át írta és vezette a Magyar Televízió nagysikerű műsorsorozatát, a Hangoskodót. A hatvanas-hetvenes években az országos gyermekzenekari fesztiválok – Vác, Veszprém, Zánka  – szakmai előkészítését és lebonyolítását irányította művészeti vezetőként. Írt hét zenés színpadi művet, három oratóriumot, tizenkét kantátát, tizenhat zenekari darabot, mintegy kétszáz kórusművet, sok kamaradarabot, hangszerszólót, filmzenét (köztük a ,,világjáró” Kockásfülű nyúl c. rajzfilmsorozathoz), színpadi kísérőzenéket, népdalfeldolgozásokat és pedagógiai jellegű darabokat, valamint három ,,prózai” könyvet – Zenelesen, Kis zenei ábécé, Csontfurulya, madársíp – a muzsikáról. Négy önálló zenei lemezen – Ének a vízen, Fúvósváltozatok, Komáromi ének, Szülőföldemen – s további félszáz hazai és külhoni korongon hallhatók alkotásai. A budapesti Editio Musica mellett a legjelentősebb külföldi kiadók jelentették meg nyomtatásban a műveit.
Kiskunfélegyházához régi, sokágú kapcsolatok fűzik. Ezek között meghatározó, hogy édesapja, Balázs András tanár-karnagy, itt töltötte ifjúkorát; 1933-ban végzett a helyi Állami Tanítóképző diákjaként. Balázs Árpád az ötvenes-hatvanas években a város határában, valamint Bugacpuszta vonzáskörzetében sok népdalt jegyzett fel. Ezek egy részét – műzenei köntösbe öltöztetve – visszaadta a félegyháziaknak A Kunsági betyárdalok című kantáta megírásával.
A zeneszerző magas zeneközéleti tisztségei révén folyamatosan segítette és segíti ma is a város muzsikus társadalmát, a zeneiskolát, a fúvószenekart. Több jelentős kapcsolat létrejötte, számos hazai és nemzetközi versenyen, fesztiválon történő megjelenés lehetősége köszönhető neki. Évente látogatja a helyi rendezvényeket, ahol megnyitó vagy zárószavaival bátorítja, ösztönzi előrelépésre művészeti csoportjainkat.
A legfontosabb kötődés a város és a komponista között mégis az a kilenc alkotás, amely kiskunfélegyházi kérésre, félegyházi ihletésre készült. Mind a kilenc mű azóta az országos és nemzetközi muzsikus fórumokat járva szerzett elismerést Balázs Árpádnak s egyben újabb barátokat, tisztelőket a városnak. Móra Ferenc sorai ihlették A rigó éneke című kórusművet Kapus Béláné kezei alá. A Félegyházi fanfárt rézfúvós kamaraegyüttes adja elő 1993 óta minden városi ünnepen. Jankovszki Ferenc és a zeneszerző szakmai-emberi barátságából négy zenekari mű is született. Írásuk sorrendjében: a Régi magyar táncok Gömörből, a Kuruc képek, a Klasszikus változatok és a Rapszódia. Ezekhez társult egy (már-már zenekari méretű) kamaradarab, az Ünnepi jeladás és két kantáta. Az egyikről, a nagyívű és nagyhatású Kunsági betyárdalokról már esett szó fentebb, a másikat, a Szülőföldemen címűt Petőfi Sándor soraira és jubileumára, a helyi emlékbizottság felkérésére írta a zeneszerző. Ez utóbbi alkotás lett a címadója a kiskunfélegyházi darabokat keretbe foglaló szerzői lemeznek is, amely így Balázs Árpád és a város kötődésének hangzó emlékműve lett. Mindezeket mérlegelve adományozta Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Kiskunfélegyházi Fúvószenekari Egyesület javaslatára a Díszpolgár címet a komponistának.

10 ok, amiért érdemes Kiskunfélegyházára látogatni
1. megismerheti Kiskunfélegyháza különleges szecessziós építészetét

2. egyedülálló börtönmúzeumban kutathatja a betyárok és pandúrok legendáját

3. ízletes alföldi ételeket kóstolhat a város éttermeiben

4. igénybe veheti a fürdők gyógyvizes szolgáltatásait, relaxálhat, gyógyulhat

5. kellemesen töltheti idejét a város cukrászdáiban, kávézóiban

6. termelői piacon friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz, helyi termékekhez juthat

7. kellemes sétát tehet a ligetes főutcán, az árnyas platánsor alatt

8. hagyományőrző, kulturális fesztiválokon szórakozhat családjával, barátaival

9. irányított sétán ismerkedhet meg Petőfi és Móra emlékekkel

10. megtapasztalhatja a kunok vendégszeretetét
Elérhetőség
TOURINFORM IRODA

ELÉRHETŐSÉG SZEZONBAN:
június 2-szeptember 15-ig

6100 Kiskunfélegyháza Petőfi tér 1. Bejárat a Korona utca felől (volt Borozó)
Tel: +36-76/431-544
E-mail: kiskunfelegyhaza@tourinform.hu
View My Stats