A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése:
Szarvas-ház - Klazsik-ház
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 4.
590 sz. műemlék
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
Tervezte: Mayer Károly
Épült: 1871-ben
Stílusa: romantikus
Az impozáns, neoreneszánsz Szent István templom felépítse igen nagy hatást gyakorolt Félegyháza közönségére. A módosabb polgárok építkezési kedvét pozitívan befolyásolta. Szarvas András, vagyonos csizmadia iparos 1844-ben még a Móra Ferenc utcában lakott. Anyagi körülményének javulása lehetővé tette, hogy a Főutcán kezdjen el építkezni.
Kossuth Lajos és a Deák Ferenc utca sarkán álló földszintes házát lebontatta, és új emeletes ház építéséhez kezdett. Az új ház alapjainak lerakása közben a Városi Szépítészeti Bizottság leállíttatta az építkezést, mert telkének északi sarka benyúlt az utcavonalba. Feltétel volt, hogy a telek nagyságából elvegyenek annyit, hogy az új emeletes ház beilleszkedjen az utca többi házának sorába. Szarvas András fellebbezett, de a városi képviselőgyűlésen a Bizottság szakszerű indokait hagyták jóvá. Az építtető tulajdonos a telekkiigazítást Mayer Károly tervezőjével elkészíttette. Az új terv szerint 1,5 méterrel bentebb kellett tenni az épületet. Így alakult ki a mai beépítési vonal. A ház építése gyorsan haladt. Év végére elkészült a vegyes hasznosítású, emeletes főutcai polgárház. Az épület földszintjén üzletek, iparosműhelyek, az emeleten lakások nyertek elhelyezést. A városképi jelentőségű lakóház, bérház 8+11+6 ablakos, egyemeletes. A bejárat feletti ablakait korintuszi falpillérek határolják. Az emeleti ablakok alatt, főbejárati ajtó felett és a két oldalán összesen öt mély dombormű látható. A domborművek egy kehely körül félig ülő, félig ágaskodó két oroszlánt ábrázolnak. Az épületet esztétikusan tagolják a főpárkányok és a nyílások tagolt szemöldökpárkányai. A ház Szarvas Andrásról, az építtetőjéről kapta nevét, csak később nevezték Klazsik-háznak. Az 1950-es évek végéig a Szarvas családba tartozó Dr. Klazsik Imre városi nőgyógyász lakott benne.