A Szentháromság-szobrok állításának hagyománya a 18. század közepére nyúlik vissza, általában fogadalmi indíttatásból. A Szent István-templom kertjében felállított, fehér márványoszlopon elhelyezett homokkő szoborcsoporton az Atya és a Fiú ülő alakja, felette a fénysugarakkal körülfogott Szentlélek galamb képében látható. Az új templom felszentelését követően a hívek különböző adományokat ajánlottak fel templomi felszerelésre. Ezen adakozók sorában Mallár Pál is megtette felajánlását, mely szerint a templom mellett egy Szentháromság-szobrot szeretne a saját költségén felállítani. A felajánló nem érte meg az alkotás elkészültét, de végrendelete szerint gondoskodtak róla, hogy e nemes szándéka teljesüljön.
A Szentháromság-szobor talapzatába 1886-ban időkapszulát helyeztek el.
Az alapkőbe pénzt, a helyi hírlapok egy-egy számát és egy emléklapot helyeztek el, melyen olvasható: „állíttatta Mallár Pál kun-félegyházi lakos csizmadia iparos és neje Vidéki Borbála”.