Ótemplom - Sarlós Boldogasszony templom

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI


1. A nemzeti érték megnevezése:
Ótemplom - Sarlós Boldogasszony templom

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskunfélegyháza, Béke tér 1.
585 sz. műemlék

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Tervezte: ismeretlen Épült: 1744-1752 Stílusa: késő barokk Felszentelték: 1761. július 12-én Bővítették: 1803-ban és 1908-ban


Az újratelepült Kiskunfélegyháza lakosai már 1744-ben kezdték gyűjteni a különböző pénzadományokat egy kőtemplom építésére. Mária Terézia királynő ötszáz forint adománnyal járult hozzá a templom építésének költségeihez. 1749-ben letették az alapkövet és elkezdték az építkezést. A templom alapjait a közeli Kővágóérből hozott kövekből rakták, a szükséges téglát a helyi téglagyárban égették. Az építkezést 1752-ben fejezték be, és 1753-ban már használatba is vették a templomot.
1754 tavaszán – építési hibák miatt – a torony bedőlt, átszakította a templomboltozatot. Barta Jakab építőmestert tették felelőssé, s a nádor utasítására kártérítést kellett neki fizetnie.
1761. július 12-én gróf Eszterházy Károly váci püspök szentelte fel a templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A templom jelenlegi tornya 1771-ben készült el, amit már a templom elé építettek. 1772-ben fazsindelyes tetővel borították. 1773-ban a toronypárkány mezejébe egy órát helyeztek el, amit egy zólyomi órásmester készített. 1803-ban a torony egy gömbbe állított keresztel végződő toronysisakot kapott. A toronysisak ácsmunkáit Novák Gergely, a rézmunkáit Rémold Károly pesti mester készítette. A toronygombba dobozba zárva, a város történetére vonatkozó adatokat, dokumentumokat tettek. 1885-ben felújították a templomot. A toronyfelújítás munkáival Silberg Lipót, Braun Mór és Szilágyi János szegedi vállalkozókat bízta meg a város képviselő-testülete. A nagyszabású toronyfelújítás 1885. november 21-én fejeződött be. Ekkor tették rá a barokk sisakra a 13 vékás (346 liter) nagyságú toronygombot és az aranyozott keresztet. A toronygombba – a felhelyezés előtt – „Üzenet az Utókornak” címmel emlékiratot zártak. 1900-1908 között ismét restaurálták az Ótemplomot. A terveket Morbitzer Nándor (1874-1950) készítette, aki a művészi munkák kivitelezésében együtt dolgozott Maróti Rintel Géza (1875-1941) építész-szobrásszal. A homlokzatot díszítő szobrokat Budapesten készítették. A bejárat fölé Krisztus szobrát két angyallal; jobbról és balról a fülkemélyedésekbe Szt. István és Szt. Erzsébet mészkőből faragott szobrát helyezték el. A fülkék alatt kagyló alakú, jellegzetes barokk díszítőelemet láthatunk, csigavonalakkal, füzérdíszítéssel. 1904-ben a város adományából a régi sekrestye helyett, két új sekrestyével és két oratóriummal bővítették a templomot. Az I. világháború alatt a harangokat hadicélokra leszerelték, helyettük új harangokat készíttetett a város. A budapesti Ecclesia Harangművek 350 millió koronáért vállalta a nyolc harang elkészítését, felszerelését. Ebből négy harang a Sarlós Boldogasszony templomba került, amit 1925. szeptember 27-én – az ünnepélyes felszentelés után – húztak fel a toronyba. (A harangok közül a nagyharangot 1999-ben újraöntötték Őrbottyánon.) A templom harangjai közül az első kisharang 1743-ból való.
Az Ótemplom belső berendezése németalföldi mesterek munkája. Díszítésében és berendezésében megtalálhatók a barokk, a copf, a rokokó, és a klasszicista stíluselemek. Kiemelkedően szép a szószék, amely 1763-ban készült neobarokk stílusban. Oldalán négy ószövetségi alak látható. Felül Szt. Mihály arkangyal szobra áll, mennyezetén a Szentlelket jelképező galamb. A copf stílusú keresztelő medence 1780-ban készült. Díszítése szerényebb, mint a szószéké. A vörösréz medence vörös márványtalapzaton nyugszik. Copf stílusú fafaragásos szekrény borítja, amelynek tetején egy szoborcsoport látható: Keresztelő Szt. János megkereszteli Jézust. A templomhajóban található tölgyfapadok szintén németalföldi mesterek munkája. A három gyóntatószéket Komáromy László oltárépítő 1906-ban készítette. A bejárattal szemben a szentélyben található a főoltár. 1780 körül készült klasszicista stílusban. Az oltárképet Fazekas Antal festette 1816-ban. A kép Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg. A kép feletti részt négy korinthusi oszlop tartja. Az oltáron fából faragott tabernákulum, két angyalszobor és hat darab faragott gyertyatartó található. A templomnak a főoltáron kívül hat mellékoltára van: Szentháromság oltár, Szt. István – oltár, Szt. Rozália-oltár, Assisi Szt. Ferenc-oltár. A bejárati térben található a 20. században készült Páduai Szt. Antal s az Angyali üdvözlet oltára. A bejárat fölötti kóruskarzaton az 1774-ben készült orgona van elhelyezve. Készítője Botkonóczky Mihály orgonaépítő-mester. A templombelsőt először 1831-1872 között Takács István festette ki. A főoltárra nyíló két ablakra Kratzmann Ede által festett Szt. Veronikát és Borromei Szt. Károlyt ábrázoló képek 1896-ban készültek. Az Ótemplom belső berendezési közül nevezetes az imarács, amely Móra első közszereplésének emlékét őrzi. 1888-ban a IV. elemi iskolás Móra Ferenc a karácsonyi ünnepségen itt szavalta el Fehér Antal tanító „A karácsonyfához” című költeményét. Ehhez a márványkorláthoz, - amelyre felállították - fagyott oda rongyos talpú csizmájába bújtatott lába a kis szavalónak. Sajnálatos, hogy a gyermek Móra emlékét őrző áldoztatórácsnak ma már csak egy része látható. A templomhajót az előtértől kovácsoltvas rács választja el, amelyet Tóth Károly a „Grand Prix-díjas” lakatosmester készített 1930-ban. A Sarlós Boldogasszony templomon az elmúlt közel 60 évben több szakaszban külső- és belső felújítást, renoválást végeztek. 2000/2001-ben tetőzete vörösréz borítást kapott.

Galéria:
10 ok, amiért érdemes Kiskunfélegyházára látogatni
1. megismerheti Kiskunfélegyháza különleges szecessziós építészetét

2. egyedülálló börtönmúzeumban kutathatja a betyárok és pandúrok legendáját

3. ízletes alföldi ételeket kóstolhat a város éttermeiben

4. igénybe veheti a fürdők gyógyvizes szolgáltatásait, relaxálhat, gyógyulhat

5. kellemesen töltheti idejét a város cukrászdáiban, kávézóiban

6. termelői piacon friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz, helyi termékekhez juthat

7. kellemes sétát tehet a ligetes főutcán, az árnyas platánsor alatt

8. hagyományőrző, kulturális fesztiválokon szórakozhat családjával, barátaival

9. irányított sétán ismerkedhet meg Petőfi és Móra emlékekkel

10. megtapasztalhatja a kunok vendégszeretetét
Elérhetőség
TOURINFORM IRODA

ELÉRHETŐSÉG SZEZONBAN:
június 2-szeptember 15-ig

6100 Kiskunfélegyháza Petőfi tér 1. Bejárat a Korona utca felől (volt Borozó)
Tel: +36-76/431-544
E-mail: kiskunfelegyhaza@tourinform.hu
View My Stats