A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Görögház - Kisvárosháza - Halászcsárda

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 2.
592 sz. műemlék

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Épült: 1772-1773

Emeletráépítés: 1777-ben

Stílusa: későbarokk

Félegyháza jeles középülete a Görögház. Építészetileg jelentős, mert ez az első emeletes ház, gazdaságilag fontos, mert építésének ideje egybeesik Kiskunfélegyháza várossá fejlődésével. Az újratelepült (1743) város, akkor még község vezető – bölcsen – úgy látták, hogy meg kell alapozni a kereskedelmet. Ehhez boltok építésére volt szükség. Megvásárolták a helység központjában lévő „Vereb Imre” telkét és építési engedélyért a Jászkun Kerületek főkapitányához fordultak. 1773-ban kapták meg az engedélyt az építkezéshez, s ez után a tanács felkérte Pajtmiller József pesti kőművesmestert, hogy építse meg az épületet öt bolt számára. Kikötés volt, hogy az épület alápincézve készüljön. Pajtmiller kőművesmester a munkákat 650 forintért vállalta el úgy, hogy a pince kiásásához a község gondoskodik munkáseszközökről. Az épülethez szükséges követ a város határában lévő Kővágóérből, a deszkát Szolnokról és Pestről hozták. Az ácsmunkát kecskeméti mester, Hauszperger Márton, az asztalos- és lakatos munkát két félegyházi iparos, Paksi János és Angyal György végezték. Az emeleti rész csak 1777-ben készült el. Az épületet nádtetővel fedték. A felépült ház hasznosítása: Az épület földszinti részét a Balkánról bevándorló örmény (vallásuk szerint görög) kereskedők számára építette a város. Ők voltak azok, akik mint számos más jász településen, a városban fellendítették a kereskedelmet. Ezért szerepük jelentős volt. Az emeleti szobákban görög boltosok, később a gimnázium tanárai laktak..1840 novemberében a Társalgó Egylet, 1919-től 1939-ig a városi múzeum működött itt. A 19-20. század fordulója táján, a mai városháza felépítése előtt a közigazgatás egyes hivatalait helyhiány miatt idehelyezték, ezért nevezték „kisvárosházának”. Az 1960-as években az épületen nagyobb felújítási munkát végeztek. Földszintjén Halászcsárdát nyitottak, emeletén lakásokat alakítottak ki. Később a Görögház hosszú ideig üresen állt. A város nem rendelkezett a szükséges anyagiakkal, hogy felújítsák az értékes műemlékjellegű objektumot. Az épületet 1998 júliusában vásárolta meg az Önkormányzattól a Master Plus Kft. Az új tulajdonos nagy és gyors felújítást tervezett, de a munkák elhúzódtak. A műemlékfelügyelet által előírt feltárási munkálatok egy része csak 2000 februárjában készült el. Hosszú szünet után csak 2001 tavaszán kezdődött újra a munka az épületen. Elvégezték a tetőszerkezet cseréjét. Sikerült az eredetivel megegyező, de jobb minőségű cserepet beszerezni. A falak salétrommentesítését, az Osztrák Műemlékvédelmi Hivatal szakmai útmutatása alapján végezték. 2002-ben, - ha nem is eredeti formájában – de befejeződött a felújítás. Az emeleti részen látható, kékre festett zsalugáteres ablakok felidézik a régi Görögház hangulatát.