Dr. Mezősi Károly helytörténeti vonatkozású, Móra Ferencről és Petőfi Sándorról szóló írásai, kiemelve Az évszázados Petőfi-per című könyvet

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI


1. A nemzeti érték megnevezése:
Dr. Mezősi Károly helytörténeti vonatkozású, Móra Ferencről és Petőfi Sándorról szóló írásai, kiemelve Az évszázados Petőfi-per című könyvet

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskun Múzeum
6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9.

Petőfi Sándor Emlékház
6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 7.

Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ
6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.


4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Dr. Mezősi Károly történész, irodalomtörténész, múzeumigazgató, tanár, Petőfi- és Móra-kutató 1907. január 15-én született a Csongrád megyei Földeák községben, Metzner Károly Nándor néven. Gyermekéveit Csongrádon töltötte, elemi iskoláit is ott végezte. 1920-ban költözött családja Kiskunfélegyházára. 1924-ben Félegyházán érettségizett. Érettségi után a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem hallgatója, ahol 1928-ban bölcsészdoktorrá avatták. Az 1928/29-es tanévben a bécsi Collegium Hungaricumban ösztöndíjas hallgató. 1930-ban kinevezik a kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző-Intézet tanárának. 1932-ben kötött házasságot Oroszi Anna okleveles tanítónővel. A házasságból három gyermek született.

A tanítás mellett településtörténettel, helytörténettel, iskolatörténettel foglalkozott.

Nevét 1933-ban belügyminiszteri engedéllyel Mezősi Károlyra változtatta. Folyamatosan jelentek meg történeti tárgyú tanulmányai, tevékenyen részt vett a város közművelődésében. 1934-ben az első „Félegyházi Nap” alkalmából jelenik meg „Kiskunfélegyháza” című városismertető írása.

1936-ban öt hónapot tölt kutatással Bécsben a Magyar Történetkutató Intézet ösztöndíjasaként. 1939-41 között látnak napvilágot történelmi tankönyvei. 1942-ben tartja a Magyar Tudományos Akadémián székfoglaló előadását „A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken” címmel. A Magyar Történelmi Társulat rendes tagjává választják. Ugyanebben az évben kinevezik a kiskunfélegyházi Magyar Királyi Állami Tanítóképző-Intézet igazgatójának. Több tanulmányt szentel Félegyháza történetének megismertetésére. Szívügyének tartotta a város megismerését, múltjának megbecsülését.

1944-ben a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Bölcsészet, Nyelv és Történettudományi Karán „Magántanári Oklevelet” szerez.

1946-ban megírta a kiskunfélegyházi „Állami Tanítóképző-Intézet” 75 éves történetét.

1950-ben Mezősi Károly javaslatára telepítik a félegyházi Kiskun Múzeum udvarára a Kismindszenti útban levő Pajkos-Szabó-féle szélmalmot. 1952 és 1962 között a félegyházi Kiskun Múzeumot vezeti.

Az 1950-es évektől kezd behatóbban irodalomtörténettel, elsősorban Móra- és Petőfi- kutatással foglalkozni. 1954-ben megírja „Az évszázados Petőfi-per” című tanulmányát.

Mezősi Károly a tanulmányával arra vállalkozott, hogy a költőért versengő szülőhelyek egymás közötti perének évszázados históriáját áttekintse. Az áttekintést nem úgy végezte el, hogy - összeszedve minden érdemleges adatot - a maga elgondolása szerint alkotott egy tanulmányt, hanem pártatlan historikusként áttekintette a szülőhely-vita egész történetét. Először visszaidézte a 19. században sűrűn és a 20. században is meg-megújuló viták lényegét (A per története). Másodszor számba vette a neves Petőfi-kutatók (pl. Gyulai Pál, Pákh Albert, Toldy Ferenc, Pesty Frigyes, Ferenczi Zoltán és mások) vélekedéseit (Az irodalomtörténet állásfoglalása). Harmadszor a különböző települések (Dunavecse, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza) egymásnak ellentmondó érveit idézte föl, illetve eme érvekkel szembesítette a Petőfi-versekből kifejthető utalásokat, a költő vallomásait (Adatok és érvek összesítése az egyes helységek szerint). A három nagy fejezetet követő Zárószóban Mezősi Károly a maga részéről úgy zárja le Az évszázados Petőfi-pert, hogy a költő jelleméből, igazságérzetéből és szókimondásából csak az következhet, hogy azt a várost kell elfogadni szülőhelyének, amelyet ő maga megnevezett, és ez Kiskunfélegyháza. Ráadásul - írja a szerző - nincs olyan perdöntő filológiai adat, írásos bizonyíték, mely ezt az állítást cáfolhatná.

1956 októberében Mezősi Károlyt beválasztották a félegyházi Nemzeti Tanácsba. A viharos napokban önmérsékletre intett mindenkit, a megyei művelődési osztály mégis felmentette igazgatói állásából 1958 áprilisában. Ezt követően a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban tanított, s közben folytatta kutatói munkáját.

1961-ben az Irodalomtörténeti Füzetek sorozatában jelent meg „Petőfi családja a Kiskunságban” című tanulmánya sok éves kutatómunkájának eredményeként. 1963-ban kinevezték a Pest Megyei Múzeumok igazgatójának. További fáradhatatlan kutatómunkájának gyümölcseként ekkor jelennek meg legértékesebb Petőfi-tanulmányai.

1965-ben – a megfeszített munka következményeként – szívinfarktust kapott. Orvosai tanácsa ellenére fölépülése után újra hatalmas lendülettel kezdett el dolgozni. Kutatott, 1966-ban a Hattyúházban állandó kiállítást rendezett.

1968-ban Mezősi Károly nyugdíjba vonult, de kitartóan folytatta a Petőfi-kutatásokat. Rengeteg terve volt. 1970-ben beválasztották az Országos Petőfi Emlékbizottságba. A 150 éves Petőfi-évfordulót azonban nem érte meg, 1971. július 4-én, 64 éves korában ragadta el a halál. Az Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Petőfi-kutatásainak összefoglaló tanulmánykötete halála után, 1972-ben jelent meg „Közelebb Petőfihez” címmel.

1991-ben városunk képviselő-testülete felülvizsgálta a díszpolgárok névsorát, s hiányt pótolva javasolták dr. Mezősi Károly díszpolgárságát.

Legjelentősebb művének kézirata a Kiskun Múzeumban található, a Petőfi Sándor Emlékszobában Mezősi Károly tárgyi emlékei tekinthető meg. Nyomtatásban megjelent művei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban kölcsönözhetők és hozzáférhetők a város történetében elmélyedni vágyó olvasók számára.

10 ok, amiért érdemes Kiskunfélegyházára látogatni
1. megismerheti Kiskunfélegyháza különleges szecessziós építészetét

2. egyedülálló börtönmúzeumban kutathatja a betyárok és pandúrok legendáját

3. ízletes alföldi ételeket kóstolhat a város éttermeiben

4. igénybe veheti a fürdő gyógyvizes szolgáltatásait, relaxálhat, gyógyulhat

5. kellemesen töltheti idejét a város cukrászdáiban, kávézóiban

6. a különös hangulatú színpompás piacon vásárolhat mely oly nagy hatást tett művészeinkre

7. kellemes sétát tehet a ligetes főutcán az árnyas platánsor alatt

8. hagyományőrző, kulturális fesztiválokon szórakozhat családjával, barátaival

9. megismerkedhet Petőfi és Móra emlékeivel

10. megtapasztalhatja a félegyháziak vendégszeretetét
Elérhetőség
TOURINFORM IRODA

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 1. (Városháza bejárata mellett)
Telefon: (+36 76) 562-039
E-mail: kiskunfelegyhaza@tourinform.hu
Facebook: Tourinform Kiskunfélegyháza
NYITVA TARTÁS:
hétfőtől-péntekig 8:00-16:00
View My Stats